Hentes Blog ez ám

csinos fiatal hölgy = jó BŐRKE

A mai nap másoknak hajnalnak tűnő óráiban én már a zsírsütő üst mellett munkálkodtam a Lajossal. Zsírt sütöttünk az előző nap felkockázott minőségi zsírszalonnából, amit szintén én csináltam. A zsírsütő helység remek lehetőség a felmelegedésre, amire mondjuk 35 fokban az embernek kevésbé van szüksége, télen viszont mindenki ott akar dolgozni. Lajossal egész nap együtt ütöttük a vasat: begyújtottunk a kolbászok alá, de hogy ne legyen kolbászzsíros a feje, Lajos kendőt tett rá, amin egy koponya volt. Kicsit megijedtem, de annyira azért nem. Két bot kolbász felpakolása között horrorfilmekről beszélgettünk és megbeszéltük hogy igen az elég durva volt, amikor a Texasi láncfűrészesbe' besózták a csávó levágott lábát. Az tényleg az volt. Jó gyerek ez a Lajos, vele is elbánt a sors, de igyekszik kimászni a slamasztikából: iszik. Erősen.
    Dél fele kimentem dohányozni, Margit éppen párkányok pucolásával próbálta álcázni a teljesen egyértelmű semittevését. Ma jöttem azonban rá, hogy mocskosmód visszeresek a lábai. Ma konkrétan egy, az ausztrál kontinenst ábrázoló visszéregyüttest véltem felfedezni a vádliján, amin Canberrat és Sydneyt is megtaláltam némi időráfordítással, valós helyükön. Az élet néha bámulatos dolgokat produkál, és ez is nyilván beleférne valami discovery különszámba. A töpörtyű lemerése és a zsír EHA-kocsiba pakolása után nem maradt a mai napra más hátra, csak a takarítás, de bizony mondom én: ez a leghálátlanabb munka. Felsikálni, felmosni, leöblíteni, lehúzni. Be kellene szerezni egy tisztítógépet, amivel csak végigmennénk a folyosón és felsúrolná, lemosná és egyúttal vissza is szippantaná a használt vizet. Na de elég a vágyálmokból. Takarítás után kimentem ugatni keveset Lacihoz, aki épp a behajtott disznók ürülékét tolta be vízsugár segítségével az aknába. László olyan mélyen falusi, hogy az már szinte maga a tökély. Bagolyköpetnyi agyával sokszor végtelenül egyszerű szavakat sem tud feldolgozni -10mp alatt, így a beszélgetésünkről készült jegyzőkönyvhöz sem kellene sok papír. Laci panaszolta hogy hiába locsolja a szart, nem megy le, mert az aknaszem körül felpúposodott a beton. Valahogy nagyon remélem, hogy megoldotta, én azt kell hogy mondjam, szorítok neki.
    Mindenesetre ma egész nap azon gondolkodtam, hogy a kötény, amit takarításkor használok, miért viseli belsején az ajtós tibi nevet. Megtudtam a nap vége fele Lajostól, hogy arról a Tibiről kapta a nevét, aki már nem dolgozik itt, de annak idején munkaidő alatt részegen befejelt egy ajtót, amin azóta hatalmas lyuk éktelenkedik. Na ilyen durva csávók vannak itt.
    Ennyi fért a mai napomba, mert ma este 10re megyek dolgozni és előtte aludni akarok meg szarni és még aludni is kéne, de szarni se ártana.

Szokásos módon reggel fél hatkor felvettük Margitkát a pékség előtt. Gyűlölöm, amikor megpillantom a harcedzett hónaljszőrzetét, amire már a feljebb említett időpontban az izzadtság egyfajta takonyszerű filmréteget képez. Azon gondolkodtam több órán keresztül, hogy vajon hogy fordulhat ez elő ily' rövid idő, . Apropó Margitka. Ő mossa el a ládákat a vágóhídon. Legyen szó húsdarabokról, esetleg kolbász- vagy egyéb bélbe töltendő húspépek maradványairól, ő minden ládából igyekszik eltüntetni a koszt. A legrosszabb az, amikor odaszárad egy-egy vérfolyás mentén egy nagyobb darab zsír, mert azt sokat kell kapargatni. A lényeg azonban a következő, bár nem rosszallóan mondom eztet: Margitka nem szeret dolgozni. Igen, ki kell mondanom: Margitnak sokszor büdös a munka! Néha már nagyon unalmas, hogy állandóan ugyanazon sablonszövegekkel támad be, aranyoskámnak hív, vagy esetleg a mentholos cigarettájával kínál, hiába magyarázom húszonötödszörre is hogy ódzkodom tőle, mert impotenciát okozhat. A rosseb ott ette volna le a fejéről a fejhúst, a szája is eszméletlen módon szaglik! Nyilván úgy gondolja hogy a mentholos cigaretta szívása felmenti őtet a fogmosás szent köteléke alól. Ne haragudjon meg a jóisten énreám, de ez primitív felfogás. Meg is lett a foganatja bizony a dolognak Margitnál, mégpedig rothadó csálé fogak és ínymenti kelések formájában.

Ilyen hangvételű összegzés után is el kell azonban mondanom, hogy összességében kedves asszony, de valahogy az értékrendszerünk összeilleszthetetlen, de kétlem, hogy ez a jövőben bármilyen szinten is konfliktushoz vezethetne közöttünk. Képet majd teszek fel róla ám, szó ne érje a ház elejit és természetesen a hentesblognak is állandó mellékszereplőjévé válik!

Szevasztok!

Húszonegy éves vidéki hentes srác vagyok és szeretném megosztani veletek olykor igen vidám, gyakran búskomor, de mindenképp és minden körülmények között véres hétköznapjaimat! Blogomban szeretném bemutatni kollegáimat, illetve kicsit közelebb hozni számotokra is a meleg, habos vér, a gőzölgő állati tetemek és az elbírhatatlan nyári hőségben fortyogó beltároló kukák világát! Csapjunk hát a lovak, akarom mondani disznók közé! :-)